

-Lányoook!!-kiabáltam kétségbeesetten
-Azt ne mondd,hogy nincs mit felvenned!!-akadt ki Zoe
-De akkor hazudnék.-vágtam szomorú arcot
-Had nézzem mi van a szekrényedben.-tolt arrébb Zoe-Rose te addig csináld meg a haját és a sminkjét!!-parancsolt rá szőke barátnőmre
-Igenis kapitány!-szalutált Rose
Egy nevetés kíséretében leültetett Rose egy székre és nekilátott a hajamnak.Először befonta és utána a maradék hajamat begöndörítette.Sminkemmel nem bajlódott sokat.Kihúzta a szempillámat és rakott egy kis alapozót az arcomra.Mire végeztünk Zoe is megtalálta a megfelelő ruhát ami egy sötét kék farmerból,egy fehér mintás pólóból és egy fekete pulcsiból állt plusz felvettem hozzá a szemüvegemet is.
-Per-fect!!-idézte Zoe Leeroyt
-Köszönöm lányok,hogy segítettetek.-hálálkodtam
-Igazán nincsmit-öleltek meg a lányok-De most menj,mert ha jól hallottam pont most dudált a lovagod.-kacsintott rám Rose
-Akkor rohanok is.-mondtam vigyorogva-Szorítsatok lányok.
Ezzel lerohantam a lépcsőn és beleugrottam a fehér Conversembe.Mikor kiléptem az ajtón Lout pillantottam meg a kocsijának dőlve.Rajta piros gatya és egy csíkos pulcsi volt.
-Szia Lulu.-köszöntött egy puszival-Nagyon csinos vagy!-bókolt
-Szia Lou.-mosolyogtam rá.-Te sem panaszkodhatsz.
Kinyitotta nekem a kocsit én meg beszálltam.Ő gyorsan átsietett a túloldalra.
-És hova megyünk??-kíváncsiskodtam izgatottan
-Titok!-kacsintott rám.Ezután nem sokat beszélgettünk.Majd mikor megérkeztünk Lou befogta a szememet és úgy vezetett a helyszínre.Mikor elvette a szemem elől a kezét a szam tátva maradt.Egy dombtetőn voltunk ahonnan egész Londont be lehetett látni.
-Lou ez egyszerűen csodálatos.-ámuldoztam
-Tudom kedvenc helyem sokat járok ide.-mondta vigyorogva-Na de ne ácsorogjunk itt,mert megfagyunk.-húzott magával
A következő hely már egy kis faház volt.Mikor beértünk tátva maradt a szám.Az egész házat csak a kandalló halvány fénye világította be.Nagyon romantikus volt.Lou kézen ragadott és odahúzott a kályha elé a földre.
-Lulu én szeretnélek téged jobban megismerni.-mondta vidáman Lou
-Akkor kezdem az elején.-válaszoltam neki-Laura Irwin vagyok.Londonban születtem 1994.november 12-én.Van egy féltestvérem Ashton Irwin.Anyunak volt a mostani előtt egy házassága és abból született egy fia de róla nem tudok semmit.Óriási One Direction rajongó vagyok már 3 éve.Hát ennyi lenne az én történetem nem valami érdekes a tiédhez képest.
-Annyira nekem sem izgalmas az életem.-vallotta be-És nem próbáltad felkeresni a másik testvéredet??-kérdezte kíváncsian
-De,próbáltam.Anyukámat is kérdezgettem,de nem mondd róla semmit.-mondtam szomorúan
-Holnap ki fogjuk deríteni,hogy ki az ismeretlen testvéred.-mondta harciasan-De várj csak.Te nagyon hasonlítasz valakire.-mért végig
-Kire??-kérdeztem furán
-Zayn Malikra.-mondta egyszerűen-Barna bőr,fekete haj,sötét barna szem.Egyszerűen olyan,mintha Ő lenne itt csak lányban.
-Úristen akkor lehet...-nem bírtam befejezni
-Lehet.-mondta vidáman.-De most aludjunk.Ma már nem mész haza.Majd holnap hazaviszlek.
-Oké de én írok egy SMS-t anyunak meg a barátnőimnek.-mondtam ezzel előkapva a telefonom és írtam nekik,hogy ma már ne számítsanak rám.Letettem a telefonomat és Lou a karjaiba húzott és a kandalló előtt a földön fekve elaludtunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése